Holdújév

Első körben hideg és sor. Menekülőre fogtam.
Némi erőgyűjtés után nagyobb sort tapasztalék. Diskurzus a jelenlevőkkel: ki az ingyenességet szidja, ki a biztonságiakat, ki azt a hülyét aki pont ilyen időben (narancssárga jelzés az ónoseső miatt) rendezi az eseményt(!).
De a többség békés. Be akar jutni, és jól akarja érezni magát. Pont.

Egyszerre nagyobb tömeget engednek, és a sor beindul.
Fél órás várakozás helyett néhány perc jutott osztályrészemül. És bent.

Legnagyobb tolongás a kajahelyeknél (hiába ez mindenütt így van), és a bazároknál (hát ez is emberi).
És van itt minden. Sok minden. Sok olyan is, amit igen nehéz lenne a távolkelettel összekapcsolni.
De azért nem hiányzik a gyógyfüvek, a selyem, a tea, a sárkány, és a sokféle kínai ez-az.
Szépek.

És a kínai orvoslásból egy szeletke. Fehérköpenyesek árulnak, beszélgetnek.
És mellettük egy aranyozott emberkén láthatóak az akupunktúrás pontok.

Meg érmekészítés 5 forintosból.
Meg kipróbálhatnék valami labdajátékot, ami úgy néz ki, mintha egy tollasütőn egy puha labdát kéne ide-oda gurigatni.
Aztán látom, hogy ezt háló előtt játszák. De hogy kapják el a labdát? a józan ész szerint annak vissza kéne pattannia. Vagy ha puha a labda (= és nem pattog) akkor meg eldobni lehet nehéz. Mindegy megyek tovább.

Állandó sportesemények. Én egy thaichi bemutatóra értem oda, de kiderült, hogy ez verseny.
Közben a háttérben énekelnek, és igen nehéz egyszerre a kungfucsapatot, és a koreai ünnepi ruhákba öltözötteket figyelni.
Aztán rádöbbenek. Itt még beöltözni is lehet.
Odalódulok néhány kép reményében, és nekimegyek egy valakinek. Aki amolyan furcsa. Legalábbis a haja. Tudomásul veszem a láttottakat, de addigra a 'koreai házaspár' már lefele vetkőzik, és mire odaérek ehte európai öltözetben vannak. Várom a következő áldozatot-- jönnek is, de kiderül, hogy egy ilyen izét felveni bizony nehéz. És sok idő.
Nem baj, kivárom.

Felfedezem a teakészítő lánykát.
Az tényleg elképesztő. A tea nem forraltvizet öntünk némi teafűre, hanem komplett rituálé.
A kancsó forróvízzel való locsolásától (előmelegítés) a víz öntése magasról (talán ez is a hő miatt), és a kispohár-nagypohár trükkig (ez nem tudom mire jó).
És gyors a lányka. Nagyon.
Sebaj, emelet. Még ott is van ez-az.
Első döbbenetem a furcsa hajasok.
Itt egy frizurás van. De sajnos nem keletieket, hanem mindenfélét, és főleg feltünőeket készít.
Aha, innen jöttek.

Góklub. Nagy játékok kicsiknek, kezdőknek kicsi pályán, nagyobbaknak, haladóknak az eredetin.
Meg teaház. Lehet földön térdelve-ülve inni. Mennék, de sajnos nincs hely.
Upsz, közben lenn valami nagy eksön van. A korláthoz sem férek a sokadik sorból lábujjhegyes fényképezésbe kezdek, hátha.
De csak a dobost tudom fényképezni.
Hát, a semminél több.
Pedig -mint hallom- valaki sárkánynak öltözött. Érdekes lehet.
Ja, hogy ez az egész a plafonon tükröződik! - a felfedezés ténye után én fölfele tekergetem a nyakam, míg mindenki más lefele bámul.
Kalligráfia. Gyönyörű (csak számomra nem értelmezhető) kanjik a falon. És kisebbek-nagyobbak írogatnak, festegetnek. Láthatóan élvezik.

És az egésznek a nagy tömeg ellenére valami fantasztikus a hangulata.